Vincze Imre Református Általános Iskola
- Hírek iskolánk életéből
- Bemutatkozás
- Aktualitás havi programunk
- Iskolai iratok
- Galéria
- Tanáraink
- Elérhetőség, kapcsolat
- Honlapfelelős
Ballagás 2015
2015-06-16 12:42:08 / Beke Ferenc
Akkor az ember meghajolt, leborult az Úr előtt, és ezt mondta: áldott az Úr, Ábrahámnak, az én uramnak Istene, aki nem vonta meg hűségét és szeretetét uramtól. Az Úr vezérelt engem ezen az úton. 1 Móz 24, 26-27
2015. június 12-én pénteken 29 diák sorakozott izgatottam a Kocsi Református Templom előtt ünneplőbe öltözve, és várta a harangszót. Sok szülő, testvér, tanár és az iskola összes diákja várta ezt a napot és órát, amikor a nyolcadik osztályosok elballagnak az alma materből. Fél 5-kor, amikor a harang megszólalt, a hetedik osztály sorfala között bevonult a templomba az iskola zászlója után a búcsúzó osztály. Az alkalom rövid istentisztelettel kezdődött, ahol nagytiszteletű Roboz Péter lelkipásztor adott hálát Istennek az alkalomért, és kért áldást Mózes első könyvéből vett idézettel a ballagó nyolcadikosok további életére. Ahogy Ábrahám szolgája leborult ura előtt és tudta azt, hogy a feladata elvégzéséhez Isten adta az erőt, az utat és a lehetőséget ahhoz, hogy megtalálja Izsák jövendőbelijét - úgy állhatnak meg a nyolcadikosok is Isten előtt, tudva, hogy ő az, aki nem vonja meg, nem vonta meg eddig sem, hűségét és szeretetét tőlük, s lesz velük innen továbbindulva is.
A hetedikesek nevében Vad Rebeka búcsúzott a ballagóktól, a nyolcadikosok nevében Kovács Laura búcsúzott a diáktársaktól a tanároktól és az iskolától.
Igazgató úr felidézte az osztály első napjait az iskolában, majd hogy ötödik osztályban érkeztek a kömlődi és parnaki diákok a közösséghez. Emlékezetünkbe idézte, hogy milyen nehéz helyzetek adódtak az évek alatt, amikor egy osztályból kettő lett a nagy létszám miatt, majd megint összevonták őket. S most itt állnak az utolsó napon együtt, talán sírva, talán boldogan, s készülnek a nagy életre. Elmondta, hogy mindenki felvettek továbbtanulni is.
A ballagási ünnepély az általános iskolában folytatódott, ahova szép rendben vonult át a diákság. A nyolcadikosok végigballagtak még egyszer az iskola folyosóján, s át is élhették így, hogy „üres az osztály, most búcsúzik tőle a sok vidám diák". Az udvaron szabadon engedték azokat a lufikat, melyek az iskolától való elválásukat jelképezték.
Az alsós kisdiákok egy-egy szál virággal köszöntek el a felsősöktől, majd a szülők és hozzátartozók adták át a virágokat.
Az iskola kapuja számukra most tágra nyílt, de mindig várja vissza az itt tanult fiatalokat.
Szunyiné Szabó Judit, lelkész-vallástanár
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
